Minden az 1994-es Portrait Of An American Family-vel kezdődött, amely a zenekar első studióalbuma volt. 1995-ben került a boltok polcaira a Smells Like Children c. remixalbumuk is, amelyen a banda első igazi slágere, a Sweet Dreams (Eurythmics feldolgozás) is megtalálható volt. Hamarosan platinalemez lett belőle. A második studióalbumot, egy trilógia első részét 1996-ben adták ki, Antichrist Superstar címmel. Az album sokkal jobban megbotránkoztatta az embereket, mint anno a Portrait. Az egyházak és a politikusok tiltakoztak a cím és a szerintük "sátáni" és "egyházellenes" mondanivaló, valamint az ellen, hogy Manson a Dead To The World Turnén bibliákat tépett szét. Ennek ellenére az album mégis nagy sikert aratott. 1998-ban jött a Mechanical Animals, amely megismételte elődje sikerét. A zenekart megint támadták, "öngyilkosságra buzdító" dalszövegeik miatt (főleg az 1999-ben történt Comumbine iskolai mészárlás után). 1999-ben készült el a Last Tour Of Eath névre hallgató koncertalbumuk. 2000-ben adták ki a trilógia befejező darabját, a Holy Wood-ot. Az album ismét kasszasiker lett, és leginkább a lágyabb MA és a kemény AS keverékének tekinthető. 2003 májusában került a boltok polcaira a Golden Age Of Grotesque. Sajnos nem aratott akkora sikert, mint a trilógia, ebben valószínűleg szerepet játszott a merőben új hangzás, amely sokaknak nem jött be. 2007-ben megérkezett a várva várt új lemez, az Eat Me Drink me. Még vegyesebb fogadtatásra talált, mint a GAOG, még kevesebb sikert aratva. Az albumot Manson exfelesége, Dita, és a vele történt szakítás inspirálta.