Mindig is tudtuk, hogy Marilyn Manson sose ad ki két ugyan olyan stílusú, formájú, zenében hasonló lemezt. Ez most sincs másként a 2003 májusába megjelenő The Golden Age Of Grotesque címet viselő albummal. Hogy megértsük az albumot, elsőnek tisztázzuk a stílus irányzatokat. Kezdjük az album címébe szereplő Grotesque (groteszk) szóval. A groteszk szó jelentése „furcsa, félelmetes, torz ”. Elnevezése az olasz grotta 'barlang' szóból ered. Jellemzői a komikus hiba, az össze nem illő elemek. Például Torz világba élő nevetséges embereknek a drámai vége. A groteszk világa zárt, egyformán lehetséges benne a reális és irreális, a komikum és tragikum, a fenségesség és alantasság, a valóság és a fantasztikum. A következő stílus amit megnézünk az a dekadencia. Jelentése „hanyatlás, süllyedés”. Dekadens: A francia décadence-ból ered, irodalmi irányzat, mely Párizsból terjedt el; hanyatlást jelent és alkalmasnak látszott a túlérett, betegesen érzékeny és elfinomult ízlés jelölésére, mely a művészetekben nyilvánult meg. Eleinte gúnyszó volt, mellyel a XIX. Század utolsó negyedében a naturalizmustól elforduló írókat illették, később már komoly elnevezés, melyet a dekadensek, vagy mai néven szimbolisták magukra alkalmaztak. Fő képviselőik Paul Verlaine és Stéphane Mallarmé. Az eleinte lírában mutatkozó fordulat később a drámára is kiterjedt, így bizonyos szempontból Meterlich-et, Strindberg-et és Oscar Wilde-ot is dekadenseknek nevezhetjük.
Tovább